Alászálltak a felhők a permetező
köddel és az obszídián éllel metsző
dolgos gondolatokat dolgozzák, míg a
parázsló lélek hamuvá érik. A „ Majd
egyszer...” szép dallamán a súlyos valóság
díszítőmotívumait poncolja a
maradékba magabiztos kézzel...
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
